_____________________________________________________________________________________________
A Linum dolomiticum (Borbás) monitorozása (2014-től)

A Linum dolomiticum (dolomitlen, pilisi len) Magyarország kiemelkedő jelentőségű természeti értéke, fokozottan védett faj, melynek védelme és az azt szolgáló monitorozás a természetvédelem fontos feladata. A munka magába foglalja a faj 1:200 léptékű areatérképezését, az ezt kiegészítő GPS útpontokon alapuló térképezését és egyedszám-becslését, valamint demográfiai vizsgálatát. A monitorozást 2001-2012 között Dr. Dobolyi Konstantin végezte, a feladatot 2014-től az ő útmutatásával és segítségével vettem át, a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásával.

_____________________________________________________________________________________________
Magyarországi farkatlan kétéltűek bioakusztikai vizsgálata és automatikus akusztikai fajfelismerő rendszerének fejlesztése (2013-tól)

A modern bioakusztikai vizsgálatok kezdetei, a technikai eszközök fejlődését figyelembe véve, az 1920-as évek közepére tehetőek. Napjainkban gyakori a különböző állatfajok hangadásának leírása, amelyet gyakran közelrokon taxonok komparatív vizsgálatára is alkalmaznak. Korábbi tanulmányok alapján a bioakusztika eszköze lehet a populáció-szintű különbségek, illetve a hibridizáció hatásának kimutatásának is. Munkámat PhD téma formájában, az ELTE TTK BI Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékén, Dr. Török János témavezetésével folytatom. A kapcsolódó molekuláris biológiai vizsgálatok a Magyar Természettudományi Múzeum Molekuláris taxonómiai laboratóriumában, míg az akusztikai mérések részben a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke Rezgésakusztikai laboratóriumában történnek.

_____________________________________________________________________________________________
A dunabogdányi (Len-hegyi) Vadaskert vegetációjának komplex felmérése, különös tekintettel a 2006-2013 között bekövetkezett változásokra (2013-2016)

A 2011. februárjában felszámolt Len-hegyi Vadaskert Dunabogdány községtől délnyugatra helyezkedik el, területe a településsel részben közvetlenül határos. Legnagyobb részét a Kőrös-hegy és a Len-hegy foglalja el, de ide tartozik a Kutya-hegy déli, illetve a Csepri- és Sajkó-hegy nyugati lejtője is. A Vadaskert területén 2007-ben már történt botanikai felmérés, illetve tájtörténeti vizsgálat is. A Vadaskert felszámolása, a folyamatos vadállomány-apasztás indokolja a teület újrafelmérését, az aktuális állapot rögzítését. A felmérést Éliás-Szalay Istvánnal együttműködve végezzük.

_____________________________________________________________________________________________
A sárgahasú unka (Bombina v. variegata, L.) hazai populációinak komparatív bioakusztikai vizsgálata (2007-2011)

E munka az ELTE TTK BI Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékén szakdolgozat formájában készült el, Dr. Vörös Judit, Dr. Szövényi Gergely és Dr. Huszty Csaba témavezetésével. Az akusztikai mérések nagyrészt a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének Rezgésakusztikai laboratóriumában készültek. A munka alapját képezi, hogy a sárgahasú unka (Bombina variegata, L.) több refugiális területről terjedt szét a jégkorszakot követő időszakban. Egy csoportja, amely a Bombina v. variegata törzsalakot foglalja magába, kettéválva, külön útvonalon tért vissza Európa hegyvidéki területeire. A törzsalakon belül ilyen módon kialakult két csoport között az mtDNS vizsgálatok jelentős szekvenciális különbségeket tártak fel, amely hosszú önálló evolúciót feltételez. A két csoport közül az egyik a Kárpátokat kolonizálta, a másik az Alpokban terjedt szét. Hazánk területén e két vonalhoz tartozó populációk szeparáltan vannak jelen, ez ad lehetőséget ezek összehasonlító bioakusztikai vizsgálatára. A hangelemzést Matlab 7 környezetben fejlesztett saját algoritmussal végeztük el, amely a gyorsabb vizsgálat mellett a szubjektivitás csökkentését és a megismételhetőség javítását is elősegíteti.

_____________________________________________________________________________________________
Litoria raniformis automatikus hangelemző alkalmazás fejlesztése (2009)

Az alkalmazás fejlesztésére MatLab 7 környezetben került sor, Dr. Vörös Judit kérésére, a fajjal kapcsolatban felmerült rendszertani problémák tisztázása érdekében. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy az önálló hangmintákat, illetve a hangadás-sorozatokat, azok megfelelő előkészítése (vágás, szűrűs) után önműködősen elemezzük, és a legfontosabb akusztikai paramétereket a statisztikai elemzésre alkalmas adatmátrix formájában rögzíthessük.

_____________________________________________________________________________________________
A dunabogdányi (Len-hegyi) Vadaskert botanikai feltárása (2002-2007)

A dunabogdányi Vadaskert területén a 18. század közepétől egészen az 1950- es évekig szőlő- és gyümölcstermesztés folyt. A termelés felhagyása után másodlagos gyepek alakultak ki, melyek visszaerdősülése ma már sok helyen tapasztalható. A Vadaskert területe az 1980-as évek végétől lezárt, ettől kezdve igen magas vadállomány él itt, melynek hatására az erdősülési folyamatok csaknem mindenütt jelentősen lelassultak. A ma jellemző folyamatok megértéséhez és jellemzéséhez mindenképpen ismernünk kell a terület múltját. Mivel azonban botanikai felmérés tudomásunk szerint még nem készült, így a korábbi állapotok vizsgálatához a beszerezhető térképszelvényeket és légifelvételeket kellett felhasználnunk. Így vált lehetségessé a terület múltjának rekonstrukciója egészen 1783-ig. A munkára az ELTE TTK BI Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékén, Dr. Tóth Zoltán témavezetésével került sor.